399 tag, 107 autó a parkolóban, ebbol 29 bérelheto!

Veterán kultúra

- 2009.02.18 12:00

Mindenkinek van erről véleménye. Remélem ezúttal ez az iromány nem a segg kategóriába fog tartózni (a vélemény olyan, mint az ánusz tájék mindenkinek van, de senki sem kíváncsi a másikéra). Nem szeretnék semmilyen eseményt megnevezni legfeljebb virágnyelven.


Egy átlagos veterános mivel néz szembe Magyarországon.
Sok találkozón jártam már. Egyik jobban másik kevésbé tetszett. Sajnos úgy érzem, látom, hogy nálunk nem nagy kultúrának örvend a veteránozás. Itt természetesen az alsó, közép kategóriás autókra gondolok.
Persze egy értékesebb járgány tulaja talál magának megfelelő összejövetelt. Átmehetnénk, hogy úúú sznobok meg nem is ő csinálta az autóját milyen egy veterános ez, feszít a találkozón bla bla bla. Ha más szemszögből nézzük az eleje az előző mondatnak puszta irigység. A másik felével sokáig egyet értettem. Aztán egy MSN-es beszélgetés során meggyőztek arról, hogy igenis én látom hülyén a dolgot. Lehet, hogy jó pénzért felújíttatta Mercedes Sl  tulajdonosunk, (most pont ez jutott eszembe azért Mercedes, de írhatnék BMW-t, Mustangot stb...) nem kizárt, hogy a motorháztetőt sem tudja kinyitni, de feltámasztott egy veteránt. És mi van akkor, ha ott van, büszkén kihúzza magát, viszont arról már fogalmunk sincsen, hogy az a Stingray Corvette saját kezű munka, melyet 10 év alatt hozott össze és a gyerek az autó miatt nem kapott anno Action Man figura gyűjteményt, mert minden fillérre szükség volt az új fényezés miatt. A hitel törlesztőjéből is még 3 év vissza van, mert nem tudott tovább várni, hogy gyermekkori álma beteljesülésen. Persze itt is van kivétel aki csak azért csinálja, mert a havernak is volt akkor én is vettem, mert miért ne? De hol nincsen ilyen?

Visszafarolva eredeti műutunkra folytatnám a gondolatmenet. Miért is írom ezt amit írtam? (Mert egyszerűbb kiveretni a fogaimat, mint kihúzatni :)) Viccet félretéve ridegnek érzem ezeket a találkozókat. Kivételt képeznek az amerikai autósok. Ezt mindenféle elfogultság nélkül írom. Persze itt sem sikerülhet mindig minden a legjobban. Van amikor lapos az egész, de azért az esetek nagy részében családiasnak tűnnek, és azok is az összejövetelek. Talán Ők még jobban átérzik, hogy mennyire egymásra vannak utalva és mennyit segít a másik tapasztalata (Így kell levámolni az autót, ezen az oldalon licitálj, itt olcsóbb az alkatrész, adok egy számot ő tud segíteni neked...). Szóval egy USA találkozóra legalább egyszer mindenkinek el kell mennie. Akkor is, ha baromságnak tartanak egy V8-as vagy éppen V6-os motort és sokallják a jelenlévő 2.5-3 millió köbcentit.

A kivétel után tegyük D-be a váltót és guruljunk tovább.

Most valaki azt mondja miről beszél ez? Hiszen mennyi börzét rendeznek nálunk és szinte már minden márkának saját veterán klubja van. Vannak börzék, vannak klubok, és?  Erre azt mondom, hogy őszintén nézzünk magunkba. Képzeljük el, hogy kora nyár van napsütés, ideális 28 fok, az autó teletankolva. Találkára vezető utunkon ismét sokat integetnek, fotóznak. Lazán kidugjuk a kezünket az ablakon és élvezzük az utat majd zökkenőmentesen megérkezünk a találkozóra. Legyen mondjuk egy nagyobb fajta tehát van még 300 jármű rajtunk kívül. Beállunk a helyünkre kiszállunk. Körbesétálunk megnézzük a felsorakozott autókat, természetesen mindent lefényképezünk, benézünk, kinézünk, átnézünk. Éhesek vagyunk eszünk, iszunk hallgatjuk vagy éppen nézzük a programokat. Aztán visszamegyünk az autónkhoz és a kíváncsi nézelődőknek megmutatjuk a motort is, sőt régi autós történeteket hallgatunk öreg szakiktól. Délután épségben hazaérkezünk. Biztosan sokan azt mondják ez tök jó volt.

Nekem egy valami hiányzik az egészből. Senkivel nem beszéltünk, nem mondtuk azt, hogy ugyanolyan az autód mit szólnál, ha jövőhéten összejönnénk? Sőt van még 2 barátom ők is elgurulnának kocsikázni nekik egy 1968-as és egy 1956-os XY márkájú gépük van. Esetleg telefonszámokat gyűjtöttünk, de 3 hónappal később már azt sem fogjuk tudni ki volt az. Nem értem miért vagyunk elridegülve, hiszen ahogy az USA fanok is mi is egymásra vagyunk utalva főleg, ha márkatársak találkoznak.


Másik kedvencem az autó fika. Ahogy nem hallja a tulaj már ócsárol is. Nem eredeti, szar a festése és így tovább... neki így tetszik. (Persze ne sértsük meg a tuning határát) Vagy jelenleg nincsen lehetősége, hogy változtasson autója helyzetén, de szeretné, ha látnák, jó tanácsokat adnának és legalább vette a fáradságot, hogy kihozza az autóját.

Ahogy az előbb már említettem van a "nem merem az autómat kihozni" típus. Persze értem én, hogy félti, mert sok-sok pénz és még több energia van beleölve. De akkor minek? Ha csak nézni akarja vett volna egy 170*220-as posztert és kész. Többet árt az autónak az állás, mint ha használnánk.

Lehetne, de létszámunk miatt sokszor valóban nehéz heti "meetinget" tartani. Ám itt is megjelenik a kivétel, mert vannak olyanok akik heti rendszerességgel összegyűlnek és sztoriznak. Alternatívaként felbukkant az internet, így a fórumokon épp olyan könnyen mehet az eszmecsere, mint élőben. Ez is már nagy előrelépés. 

Gyakran az alkatrész utánpótlás is nehézkes, de ilyenkor a segítő kéz gondolatát felül írja a megint kaszálhatok egy kis pénzt elv. És igen a másik megveszi, mert nincsen. A szükség pedig nagy úr.

Már átkapcsoltam LD-be most jön az "IQ fighter" kategóriába. Szóval ő az aki odajön és elkezdi magyarázni, hogy az ő 2006-os autója az mennyire más. Gyorsabb meg nagyobb meg erősebb. Ilyenkor nem tudom, hogy tényleg hülye-e az illető vagy csak nem látja, hogy hova jött.

Aztán van ennek az alfaja a "mindent jobban tudok a másiknál". Ezt nem kell ecsetelnem.

Végére hagytam az "OT majmokat". Akik azt sem tudják mi az de OT OT!!! Először is nem OT, hanem oldtimer. Másodszor nem Angliában vagyunk tehát veterán. Van rá magyar szó tessék azt használni! Attól még a másik is veterán, hogy nincsen OT rendszáma. Sőt lehet, hogy veterán vizsgás is csak éppen nem akarta a tulaj kiváltani a rendszámot. Biztosan mindenki látott már gyönyörű veterán vizsga nélküli autókat. Akkor ez már semmit nem ér, mert jön az "OT muki" aki rendszeresen nézi a Discoveryt és ezen lovagol miért nem az. Ez egy opció és nem kötelező. Ha valaki szeretné csináltassa meg, mert ártani nem árt az autónak az biztos.

Felmerül a MAVAMSZ szerepe is. Egyik szidja másik dicséri. Persze van gyenge pontja ennek a szövetségnek is, de legalább probál valamit tenni mi értünk.

Nem akarok példálózni, hogy más országokban milyen jó. Itt vagyunk, Magyarok vagyunk és előre kell nézni nem a másik seggét, kultúráját nyalni. (Hirtelen felindulásból eszembe jutott a dilinyós Halloween, mint frissen átvett ünnep? Inkább maszkos, pénzcsinálós izé.) A mi népünk és iparunk is rosszul jött ki a II. Világháború után. Nem lehetett 100 kg-os lökhárítókra krómozni és évente új modellt kiadni. Sajnos hiánycikk volt sok minden. Mégis megmaradtak és remélhetőleg meg is maradnak az utókornak az öreg gépek. Külön fontosnak tartom a magyar vonatkozású vasak ápolását. Milyen jó egy Pannónia, Csepel, Danuvia motorral menni. Ott van az élmény egy 50 éves gép ketyeg alattam és még mindig teszi a dolgát, de erre rájön az, hogy magyar kezek munkája van benne, mert "Kiváló magyar termék". Sajnálatos, hogy az öreg Ikarusok közül csak nagyon kevés példány maradt meg. Pedig még én is felülnék egy faros budapesti városnéző vagy éppen nosztalgiajáratra. És persze ne felejtsük el az Orion, Terta, Videoton... márkát sem.

Sorolhatnám még, hiszen mennyi, de mennyi mindent gyártottunk mi MAGYAROK, de inkább lezárom azzal, hogy próbáljunk családiasan nekiugrani az idei szezonnak és ne gubózzunk be, hogy már pedig én nem megyek, meg messze is van, meg amúgy is majd kitalálok valami kifogást, és nincsen kedvem mással menni sehova hiszen nézni kell a TV-t itthon. Attól meg ne féljünk, hogy lerobbanunk. Öreg autót mindenki szívesen vontat :)

Végezetül találkozón akármilyen hülye kérdést is szegeznek felénk próbáljunk kedvesek maradni. Lehet, hogy éppen egy jövőbeli hobbi társ kérdez tőlünk ökörséget, de valahol el kell kezdeni.

2009.02.18.
 
B.R.