399 tag, 107 autó a parkolóban, ebbol 29 bérelheto!

Alanson Partridge Brush

- 2010.01.27 12:00

Ezúttal a szokásos "Hétvégi Cadillac érdekesség" rovatban az autózás hőskorának egyik igazi fenegyerekéről lesz szó, akiről kevés szó esik manapság, pedig ötleteivel, szabadalmaival, fáradhatatlan agilitásával igen nagy szerepe volt az autózás fejlődésében.



Alanson Partridge Brush-ról (hiszen róla van szó) méltánytalan lenne mindössze pár sorban megemlékezni, sőt, egy hosszabb lélegzetű cikk is kevés lenne munkásságáról méltó módon megemlékezni. Ezért most életéből és munkásságából csak néhány gondolatot ragadok ki, illetve rengeteg szabadalma közül egyet mutatok be, néhány gondolat erejéig.
Ahogy a fentiekben említettem, az 1878-ban született Alanson P. Brush igazi műszaki fenegyerek volt. Míg mások a problémát látták egy-egy megoldandó helyzetben, neki addigra már régen a megoldáson járt az esze.
Ő volt az, aki a Leland and Faulconer cég mérnökeként az 1902. október 17-én elkészült legeslegelső Cadillac-et elsőként vihette el egy próbakörre. Erre mit csinált? Tősgyökeres detroit-iként felcsattogott az újonnan elkészült Wayne County Courthouse (ma Old Wayne County Building) lépcsőin egészen a bejáratig, ott megfordult, és szépen visszaereszkedett a lépcsőkön a Randolph Street-re. Az éljenző tömeg szinte megtámadta az autót. Pár évtizeddel később, e történet tiszteletére a bíróság előtti teret Cadillac Square-nek nevezték el.
 


Brush 1899-ben csatlakozott a Henry M. Leland által 1890-ben alapított, és Robert C. Faulconer által pénzelt céghez, a Leland and Faulconer-hez. Ekkorra már több szabadalom is volt a tarsolyában.
1901. júniusában Leland szerződést írt alá az Oldsmobile-lal 2.000 db benzinmotor gyártására, és Brush-t is bevonta a fejlesztésbe. Brush természetesen - habitusának megfelelően - rögtön 23%-kal növelni akarta a motor teljesítményét, de az Oldsmobile végül nem engedélyezte, mivel az új motor gyártásához szükséges szerszámok elkészítése tovább növelte volna az 1901. márciusában, az Olds gyárban keletkezett tűz miatti gyártás-beindítási késedelmet.
A rákövetkező évben Leland-ot tanácsadóként megkereste William Murphy és Lemuel W. Boxen, akik Henry Ford pénzügyi csendestársai voltak. Ford-dal szembeni elégedetlenségük miatt William és Lemuel megkérte Leland-t, hogy pénzügyi szempontból becsülje fel a Ford gyárat és annak berendezéseit, így fel tudják azt számolni, és ki tudnak szállni az autó üzletből. Becslés helyett Leland megmutatta nekik a Brush által felpiszkált motort, mely az Oldsmobile-nak nem kellett, és rábeszélte őket, hogy ne lépjenek ki az üzletből. Így megállapodtak az autó gyártásában, melyet Detroit alapítójáról, Cadillac-nek neveztek el.
A fent említett, nagy hírverést kapott lépcsős bemutató után özönlöttek a megrendelések, így az 1903-ban bemutatott első, sorozatgyártású Cadillac (Model A) tele volt a Brush-féle szabadalmakkal. Alanson P. Brush volt, az olyan (a Cadillac Model A-ban alkalmazott) műszaki megoldások szabadalmi tulajdonosa, mint a rézből készült vízköpeny (mely hatékonyabb hűtést biztosított), a változtatható emelkedésű szívószelep, a továbbfejlesztett porlasztó, a bolygóműves (kétfokozatú) váltó (melyet manapság legtöbben a Ford T-modell újdonságának tulajdonítanak), vagy éppen a fogasléces kormánymű.
A fogasléces kormánymű kialakításánál Brush még arra is gondolt, hogy a fogaskerék és a fogasléc közötti távolságot, a holtjáték megszüntetése érdekében, egy excenter persely (a rajzon "f" tétel) segítségével állítani lehessen.
Később, saját gyárában gyártott autóján ő alkalmazott először mind a négy keréknél spirálrugót, illetve az ahhoz szükséges lengéscsillapítót.
1952. márciusban bekövetkezett haláláig Brush-nak igen kalandos élete és karrierje volt, de tehetségét és szabadalmait mindenhol elismerték.
 


Greg